Ebédelni márpedig muszáj. Sőt az ebédnek kitüntetett szerepe van a dolgozó emberek körében: ebéd közben nem kell munkával foglalkozni, ki lehet mozdulni az irodából, összességében ki lehet kapcsolni egy picit. De hol is töltsük el ezt az időt?
Nincsenek teljesíthetetlen igényeink, nem várunk el Gordon Ramsey féle presztizs menüket, csak normális kiszolgálásra és normális ételre vágyunk normális körülmények között.
Annak ellenére, hogy az előző mondat akár az egyik 1%-os párt kampánymondata is lehetne, az éhes proletár blog elhatárolódik mindenféle politikától. Habár jobban belegondolva, jó pénzért hajlandóak vagyunk bármely pártszékház menzájának az egekbe magasztalására, úgyhogy ha bárki vesztegetni próbálna, csak dobjon egy emailt!
Visszatérve a blog koncepciójához, a posztok javarésze konkrét ebédek alatt szerzett negatív és/vagy pozitív élményekről fog szólni, olykor-olykor megfűszerezve egyéb tartalommal is.
Na hajrá!
