Tegnap a Klassz étteremre esett a választásunk. Elöljáróban csak annyit, hogy a hely nem véletlenül került be a tizenkét legjobb magyar étterem köze a 2008-as Étterem és Bor Kalauz szerint.
Egy igényesen berendezett, viszonylag pici helyről van szó, kb. 10-15 asztallal, és a helyiség végében egy borbolttal. Szép fehér terítő fogadott bennünket, és a rendelésünk leadása után kaptunk még pár szelet frissensült kenyeret is (még meleg volt) finom vajjal. Nagyjából mire elfogyasztottuk, már meg is jött az étel.
Egyikünk menüt választott, ami zöldséglevesből és paprikáskrumpliból állt virslivel. A levesnek szép színe volt, a paprikáskrumpli is jól nézett ki, habár én nem kóstoltam. Egész biztos vagyok benne, hogy a cserébe adott 900 HUF megérte.
Másik kollegám gazpachot rendelt levesnek. Ez valami fantasztikusan nézett ki. Egy üres mélytányért hoztak ki, aminek a közepén volt egy darab kecskesajt, amibe három kisebb darab grissini volt beleszúrva. A levest külön hozták ki egy lábosban, és ott öntötték bele a tányérunkba. Elmondás szerint az íze is kitűnő volt.
Én nem kértem levest, csak főételt. Nem tudtam választani a mangalica tarja, a borjúpaprikás és a marha pofa között, habár egy picit a marha pofa felé húztam. A pincértől kértem segítséget, és gondolkodás nélkül a marha pofát ajánlotta ő is, ami késöbb igen jó választásnak bizonyult. Újkrumplival, pirított erdei gombákkal és tormaszósszal érkezett, a hús isteni puha és finom volt, az adaggal sem volt problémám. Egy apróság volt csupán, ha mindenféleképpen kötekedni akarnék, mégpedig az, hogy az erdei gombák kizárólag vargányát jelentettek. Az ebéd mellé ittam még Konyári rozéból egy hosszúlépést is, így összesen 3000 HUF-ba került az ebédem, ami teljes mértékben megérte.
Összességében az étterem a többi, ezen a blogon eddig bemutatott helyek közül, mind kinézetében, mind az ételek minőségét illetően, mind a kiszolgálást tekinteve kiemelkedőnek mondható. Nyilván nem lehet minden nap 3000 forintért ebédelni, de olykor azért érdemes, és ezen a helyen megadják a kellő szolgáltatást a pénzünkért, nem beszélve arról, hogy ha menüt választunk, akkor még kifejezetten olcsónak is mondható.
Tízből nyolc, de tízet nem kap senki.
